A természeti katasztrófák árnyékában rémhírek kaptak szárnyra, miszerint bizonyos ingatlantípusokat, így a vályogházakat nem lehet biztosítani. Szurgyi Nándor, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) lakossági vagyonbiztosítási tagozatának vezetője megnyugtató nyilatkozatot tett, ugyanis a most elöntött területeken álló ingatlanokra is köthetőek biztosítások. Egy fontos kitétellel, hogy a hullámtereken, azaz a folyó és gátak közötti részeken nem vállalják a biztosítók az árvízkockázatot. Ez azonban, úgy gondolom, érthető.
Sajnos az állami segítséget és ennek szabályozottságát tekintve nem létezik általános kártalanítási elv. Pedig a kártalanítás üzleti alapokra helyezése mindenképpen üdvözlendő megoldás volna. Azonban erre még mindenképpen várni kell. A biztosítható lakóingatlanok esetében egyébként nincs általános szakmai korlátozás, azaz elvileg valamennyi lakóingatlanra lehet vagyonbiztosítást kötni. Ettől függetlenül a biztosítók természetesen megválaszthatják üzletpolitikájukat.
Ők elsősorban az épületek kockázatát veszik figyelembe, ami azt jelenti, hogy a lerobbant, műszakilag károsodott, romos épületek biztosítása szinte lehetetlen. Az ilyen szempontok azonban nem a korlátozásokban vagy tiltásokban jelennek meg, hanem az épületek értékeiben, illetve a biztosítások díjaiban. A cikk elején említett vályogházak esetében konkrét példa, hogy az Allianz augusztus 23-ig felfüggesztette a vályog- és döngölt házakra a biztosítás megkötését. Egyéb biztosítóknál hasonló korlátozásokról nem hallani, azonban az az általánosan elfogadott elv, hogy a vályogépületek többnyire döngölt padlóra vagy kőtörmelékre épültek, így állékonyságuk, illetve műszaki állapotuk sokszor nem kielégítő, ha viszont betonalappal is rendelkeznek, akkor sokkal ellenállóbbnak számítanak.
