Az ingatlan adásvételi szerződésének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez a tartalmi követelmények szempontjából szükséges, hogy a szerződésről készült okirat tartalmából kitűnjön a felek személye, az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánítás, az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölése, vagy pedig az átruházás ingyenességére vonatkozó volta.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabály értelmében a tulajdonjog keletkezése, módosulása, megszűnése kizárólag olyan közokirat vagy magánokirat alapján jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba, amelyet ügyvéd ellenjegyzett, illetőleg amelyen a szerződő felek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsította. A jogtanácsos által képviselt szerv esetén azonban továbbra is elegendő a jogtanácsos ellenjegyzése.

Ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés írásba foglaltnak csak akkor tekinthető, ha szerződési nyilatkozatát mindegyik szerződő fél aláírta. A szerződés érvényességét azonban nem érinti, he nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél szerződési nyilatkozatát, hanem mindegyik szerződő fél külön okiratba foglalt nyilatkozata révén jön létre a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítása.

Az aláírást nem lehet megtörténtnek s így a szerződést érvényesnek tekinteni, ha valamelyik szerződő fél nevét más írta alá, még akkor is, ha tudtával és hozzájárulásával tette, de mégis meghatalmazás nélkül. Az adásvételi szerződés megköthető képviselet útján is, ebben az esetben meghatalmazás szükséges, melyhez olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket a jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír.

A társasházak magán vagy önkormányzati tulajdonosai gyakran nyúlnak a legegyszerűbb pénzszerzési módhoz,  egy felújítási lehetőséghez, a tetőtér eladásához. Azonban az utóbbi évek tapasztalatai szerint az ilyen felújítások sokszor mellőzik a profizmust. Sajnos sokszor hallani, hogy a tetőteret gyakran nagyon olcsón adják el, a felújítás minősége pedig jócskán alulmúlja az alapvető elvárásokat.

A lépcsőház gyorsan amortizálódik, sokszor ez először készül el, és a felújítás végére már majdnem olyan állapotba kerül, mint amilyen a felújítás előtt volt. A vakolat hullik, az új vagy felújított gang leszakad, a lift sokszor el sem készül. Az utóbbi években nagyon sok ilyen témájú perrel találkozhattunk. A jog pedig – a tapasztalatok szerint - nemigen tud mit kezdeni ezekkel a gondokkal, hiszen jegyzőkönyv jegyzőkönyv hátán és per per hátán ismétlődik, a felújító cégek meg addigra megszűnnek, átalakulnak vagy felszívódnak.

Ezen okok miatt épen ideje lenne, hogy tanuljunk mások hibáiból. A tetőtér eladását alaposan gondoljuk át és a vásárló személye felé legyen elvárásunk, főleg abban az esetben, ha a vásárlásért cserébe felújítást kapunk. Amennyiben mégis probléma adódna a beruházóval, vagy annak kivitelezőjével, akkor érdemes egy éven belül jegyzőhöz fordulni, mert neki kötelessége közigazgatási eljárás során kivizsgálni az ügyet, ami azt jelenti, nem keletkezik az eljárás során perköltség. Sajnos ez sem jelent biztosítékot számunkra, de legalább, ha a jogi csavarok miatt mégis nekik döntenének, akkor nem kell nekünk, a károsultnak megfizetnünk a per költségeit.

Az EuroTest, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) égisze alatt működő szervezet, értékelést készített huszonhárom európai város közlekedéséről, majd az értékelés eredményei alapján osztályozták is a városokat. Sajnos Budapest a huszonhármas listán mindössze a huszonegyedik helyre jutott kettes osztályzatával.

A legjobb lett a listán az egyedüli nagyon jó minősítést kapó München, a negyedik helyre pedig Prága jutott. Négyest, azaz jó minősítést tizenegy város kapott, kilenc város pedig – köztük a fővárosunk is – elégségest, azaz kettest kapott. Két város – Zágráb és Ljubljana – közlekedését pedig elégtelennek minősítették a vizsgálók. Az értékelés során megfigyelték egyebek mellett az utazások hosszát, egyszerűségét, a tájékoztatás minőségét, a jegyfizetés módját és a jegyek árát is.

A vizsgálat tavaly október-december folyamán zajlott. A EuroTest konzorciumról annyit lehet tudni, hogy tizenöt ország tizenhat autóklubját tömörít, a német ADAC vezetésével. Akit érdekel a részletesebb elemzés, az megtekintheti a vizsgált országokról szóló elemzési pontokat a http://eurotestmobility.com/eurotest.php?itemno=352&lang=EN weboldalon.

A legfőbb biztonságot, mint már a cikk előző részéből is kiderült, az Országos Betétbiztosítási Alap jelenti. Ugyanúgy védi a devizahiteleseket, mint a forint alapúakat, pontosabban az EU vagy a gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet valamennyi tagállamának fizetőeszközében elhelyezett betétet is védi. A deviza esetében a kártalanítási összeg alapját a betét befagyása napján érvényes, hivatalos devizaárfolyam adja. Sőt az OBA-védelme a folyószámlán lévő, akár lekötött pénzösszegekre is vonatkozik, még a gazdasági társaságok betéteire is.

Közös betét esetén a kártalanítás összegének számításakor a betétösszeg a betéteseket azonos arányban illeti meg, ha ettől eltérő szerződési kikötés nem található. Ugyancsak biztosított a hitelintézetek által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír is, kivételt jelent a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél és a szövetkezeti hitelintézeteknél a szövetkezeti tagi hozzájárulás.

Az egy bankon belül egy személy által elhelyezett betétet és értékpapírt, illetve a kombinált betéteket illetően is igaz, hogy a betétek esetében az OBA, a befektetési szolgáltatások jogszabályban meghatározott köre esetében pedig a Befektető-védelmi Alap (Beva) áll helyt a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint a jogszabályokban meghatározott összegig.

A jelenlegi bizonytalan helyzetnek szinte mindenre van kihatása. A bankokba vetett bizalom erősen megrendült. Sok kisbefektető esett gondolkozóba, vajon a félretett pénz jó helyen van-e a pénzintézetekben, és mi fog történni, ha esetleg csődöt mondanak. Ilyen esetek mérlegeléséhez szerettem volna néhány hasznos információt összegyűjteni.

Fontos tudni, hogy baj esetén első sorban a banknak kell helytállnia, ha már nem tud eleget tenni a kötelezettségének, akkor helyette pedig az Országos Betétbiztosítási Alapnak. Az előbb említett Alapba minden hitelintézetnek kötelező belépnie. Az Alap bevétele a tagok befizetéseiből származik. Az OBA a kártalanításra jogosult személynek a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan, a jogszabályokban meghatározott összeghatárig fizeti ki kártalanításként.

Lényeges információ az is, hogy a hazai bankszektori leányvállalatok betétbiztosítása erős, így szükség esetén mintegy 70 milliárd forintnyi azonnal mozgósítható pénzügyi eszközzel rendelkeznek. A leányvállalatoknak önálló tőkéjük van, ennek következtében ha az anyavállalattal külföldön történne is valami, attól még a magyar leányvállalat működőképes maradna.

A betétek biztonsága kapcsán a legfontosabb és legérzékletesebb adat, hogy a bankrendszerben valóban kockázatos állomány aránya mindössze 1,5 ezrelék. Ez azt jelenti, hogy a pénzintézetek változatlanul stabilan működnek, a betétek pedig – főleg a kormány garanciavállalásával - maximálisan biztonságban vannak. Folytatás következik…

Az ajándékozás jogi definíciója az, hogy az ajándékozás olyan szerződés, amelyben az egyik fél saját vagyona rovására kötelezettséget vállal arra, hogy a másik fél javára ingyenes vagyoni előnyt juttat. Az ajándékozást ilyen esetben mindenképpen írásba kell foglalni, és természetesen az is elengedhetetlen, hogy a megajándékozott fél el is fogadja valamilyen formában az adott ajándékot. [TOVÁBB...]

Jövőre a kormány elképzelése szerint az, aki megfelel a feltételeknek, az lakásfelújítás esetén annak költségeit adókedvezménnyel számolhatja el. A feltéteket úgy tervezik, hogy aki havonta nettó 130 ezer forintnál kevesebbet keres – azaz évente bruttó 3,4 millió forintnál kevesebbet - , az a felújítás bruttó értékének 30 százalékát, maximum 100 ezer forintot levonhat 2009-től  a személyi jövedelem adójából. Nagyon lényeges azonban, hogy ez a 100 forint a maximum adókedvezményt takarja, azaz, ha igénybe vesszük, akkor az összes egyéb adókedvezmény igénybevételének lehetőségét kilőjük, így nem lehet semmilyen más jogcímen adókedvezményt igénybe venni.

Az elszámolásra más mód is van. A lakás tüzelő- és fűtőberendezésének, hideg- és melegvíz rendszerének karbantartási munkái esetén, ha a munkákat számlával tudjuk igazolni, a bruttó számla értékének 30 százaléka kedvezmény formájában visszajár. A kicsi jövedelmű háztartásoknál az lesz a tulajdonosok érdeke, hogy körülbelül 340 ezer forintig számlát kérjenek a munkát végző vállalkozóktól, legalábbis abban az esetben, ha nem akarnak igénybe venni más adókedvezményt. A nagyobb jövedelemmel rendelkező háztartások esetében sajnos ennek a lehetőségnek az ellenére is jobban meg fogja érni jogellenesen, számla nélkül, áfa-mentesen végeztetni az ilyen jellegű munkákat.

A foglaló törvénybe fogalt jelentésével az ingatlanvásárlók többsége tisztában van, de a kivételek miatt röviden összefoglalom ezt. A foglalót a vásárló fizeti vételi szándékának kifejezéseképpen, amennyiben a vételi szándékától visszalép nem jár vissza, amennyiben azonban az eladó lép vissza, akkor a foglaló duplája jár vissza a vevőnek.

Az okos foglalózás titka az átgondoltság, azaz nem szabad elhamarkodottan dönteni. Csak olyan lakást szabad foglalózással lekötni, amelyiket biztosan meg akarunk venni, azaz megvizsgáltuk az igény-érték-ár viszonyait és eldöntöttük, kell a lakás. Sokszor hallani olyan esetekről, hogy a vevő nem mérte fel kellően a kínálatot és csak utólag döbben rá, drágán vásárolt, de olyanról is, hogy a vevő azelőtt foglalózott, hogy a banki hitelígérvényt megkapta volna. Az ilyen esetek nagy százaléka elkerülhető lenne odafigyeléssel és a hivatalos papírok megfelelő megfogalmazásával.

Nagyon lényeges tudni, hogy a foglaló mértéke általánosan 10 százalék szokott lenni, de komolyabb értékű lakások esetén ennél alacsonyabb összeg az elfogadott. Az összeg megállapításakor célszerű, hogy a mértéke mindkét félnek tartalommal bírjon, azaz fájjon az elvesztése és a visszafizetése. Ez azért fontos, mert hallani olyanról is, hogy a tulajdonos annyival jobb ajánlatot kapott a már foglalót is letevő vevőéhez képest, hogy még a foglaló kétszeresét is megérte neki visszafizetni. Egy jól belőtt, alaposan átgondolt foglalóval a tulajdonos is elkötelezhető.