Sajnos világszerte találkozni omladozó, vagy erősen károsodott, de roppant értékes, pontosabban kiemelkedő alkotásnak minősülő épülettel. Egyik ilyen épület a Mexikóvárosban található Palacio de Bellas Artes. Ez a központja a mexikói Nemzeti Szimfonikus Zenekarnak, a Nemzeti Táncszínháznak, a Nemzeti Opera és Balett Társaságnak. A vizuális művészeteknek otthont adó Museo del Palacio de Bellas Artes mellett nyolc kiállító terem, a Nemzeti Építészeti Múzeum, valamint könyvtár, kávéház, lemezbolt és ajándékbolt is működik az épületben.
Az évtizedek során a puha talajban majdnem öt métert süllyedt épület állapotán a jelenlegi elképzelések szerint az üvegkupolája visszabontásával könnyítenének. A tervek elviekben már megvannak, azonban arra még nem egyértelmű a válasz, hogy ez milyen hatással lenne a belső díszeire. Az épület érdekessége, hogy magyar vonatkozásban is kiemelkedő, hiszen Maróti Géza, kimagasló építészünk is részt vett a tervezésében.
Az épület szecessziós alkotás, melyet 1934-ben nyitottak meg. Összhatásában azonban a mai képe az idők zűrzavarosságát tükrözi. Az épületet a párizsi Garnier-palota mintájára tervezték, és a maga korában multifunkcionalitásával ritkaságszámba ment. Tervezője volt a magyar építész mellett még Adamo Boari olasz építész is.
Az egyszínű falak unalmassá válhatnak, ezért az utóbbi időben divatossá vált egy fal, vagy annak egy része kiemelése. Ezt a technikát az angol nyelvterületen feature wall-ként emlegetik. Lényege, hogy a személyesség érdekében egy kisebb részleten valamilyen vakmerőbb színt használva egyediséget csempészhetünk a térbe. Kiváló ez a technika az egylégterű, de több funkciójú helyiségek funkcióinak szétválasztására is, de lehet egyszerű dekoráló szerepe is. A technika előnye, hogy így drasztikusabb színeket is használhatunk, olyanokat, amelyekkel a teljes felületet semmiképpen sem festenénk ki. 
Az állami vezetés úgy tartja, hogy az otthonteremtés nem gazdasági, hanem nemzeti ügy, ezért az államnak részt kell vállalni benne. A reális igények kielégítéséhez partnerségre van szükség az otthonra vágyók, az állam és a gazdaság szereplői között, s ennek keretében alakulhat ki őszre az új otthonteremtési program, amelynek középpontjába a minőséget, a fenntarthatóságot és megfizethetőséget kell állítani. 
A logisztikai ingatlanok piaca mindig előbb reagál a gazdasági folyamatokra, mint az irodapiac, mivel a logisztikai piac közvetlen kapcsolatban áll a termelőszektorral. Ha az eddig tapasztalt pozitív gazdasági folyamatok nem torpannak meg, úgy akár már a jövő év elejére talpra állhat ez a szegmens, szemben az irodapiac 2012-re prognosztizált emelkedésével. 
