szerda február 8 2012

Nincs garázs, van garázs

nincs garazs van garazs Nincs garázs, van garázsVettünk egy házat, de nem volt hozzá garázs. Van elég hely az udvaron, de már nincs idő, kedv és energia felhúzatni egy melléképületet, ráadásul nincsenek megbízható kőműves ismerőseink. Jön a tél, csapadékosabb lesz az időjárás és nem akarom csillaggarázsban tárolni a családi verdát. Mit lehet tenni? Állítsunk fel mobilgarázst! [TOVÁBB...]

Buknak a barkácsáruházak?

buknak a barkacsaruhazak Buknak a barkácsáruházak?Nehéz időszakot élünk most minden tekintetben. Nincs ez másként a barkácsáruházak terén sem. Egyszerűen nem volt nyári felújítási időszak, szinte soha sincs tumultus, így még az árurendelések sűrűsége is csökkent. [TOVÁBB...]

Vége a gáz- és távhőár-támogatásnak?

vege a gaz es tavho Vége a gáz  és távhőár támogatásnak?Sajnos úgy tűnik, eltörlésre fog kerülni az energiaár-támogatás. A sorsa a jelen pillanatban még bizonytalan, ugyanis kormányhatározat még nincs a dologról, azonban a feltevéseket igazolja, hogy a 2010-es évre vonatkozó energiaár-támogatások igényléséhez még nem áll rendelkezésre nyomtatvány, és nem található a Magyar Államkincstár honlapján sem. A kormányhatározat megszületéséig biztosan nem lesz nyomtatvány, hiszen minek is legyen. A dologgal csak az a gond, hogy abban az esetben, ha mégis megszavazzák, akkor az év eleji támogatásokat csak utólag fogják jóváírni a rászorulóknak. [TOVÁBB...]

Mi a helyzet Zugló új városközpontjával?

mi a helyzet zuglo Mi a helyzet Zugló új városközpontjával?A végéhez közelednek a tárgyalások a zuglói városközpont sorsával kapcsolatban. A felek között, azaz a helyi önkormányzat illetve a Echo Investment között, már 2006 óta fennáll egy hatályos szerződés. Azonban vitás kérdések lévén a tervezett Mundo-projekt kivitelezése sajnos még várat magára. A soron következő remélten utolsó tárgyalás december elsején volt, azonban ezen sem történt semmi, mivel a zuglói képviselőtestület határozatképtelen volt, mely után tíz napon belül ismét foglalkozniuk kell a kérdéssel.

Az Echo Investment Közép-Kelet-Európa egyik legsikeresebb ingatlanfejlesztője és üzemeltetője. A magyar ingatlanpiacra 2006-ban lépett be, és rögtön pályázati anyagot nyújtott be a Bosnyák tér hosszú évek óta üresen és elhanyagoltan álló telkén megvalósuló városközpont fejlesztésére. A pályázat elbírálására a képviselők egyszerű többséggel meghozott szavazata teheti a pontot, azonban a kérdésekben való megegyezés három év alatt sem sikerült a feleknek.

A Mundo-projekt egy többfunkciós, korszerű városközpont lesz, Zugló új szíve. Véleményünk szerint a kerület és a polgárok megérdemlik az új városi életminőséget.  Itt az ideje, hogy a Bosnyák teret visszaadjuk a város polgárainak, és megállítsuk azt a folyamatot, amelynek következtében ez a terület egy hulladéklerakóra kezdett hasonlítani. Nagyon fontos megemlíteni, hogy az önkormányzat döntésének hiánya miatt máris súlyos késedelmet szenved a projekt, ami egyértelműen veszteséget jelent a kerületnek: bevételkiesést (iparűzési és az ingatlanadó tekintetében), és ha nincs fejlesztés, új infrastruktúra, akkor a tervezett új munkahelyek sem jönnek létre. Az önkormányzati testület képviselői kezében tehát a döntés: újraélesztik-e a városközpontot, illetve hagyják, hogy ez az  értékes területet belefulladjon a szemétbe a következő években. A tervünket több alkalommal is széles körben bemutattuk, közismertté vált, és meg vagyunk róla győződve, hogy találkozik a lakosok igényeivel” – reagált Ahmet Cetin, az Echo Investment projektmenedzsere.

A projekt jelenlegi formájának legnagyobb ellenzője Zugló független polgármestere, Weinek Leonárd, aki a projekt meg nem szavazását komoly előrelépésnek tekinti. A jelen helyzetben úgy érzi, a kivitelező cég csak packázik a kerülettel, így ezt ebben a formában meg kell akadályozni. Mint mondta, “kéretik végre a hatályos szerződés szerint elkezdeni a városközpontot, és nem azzal húzni az időt, és azon vitatkozni, hogy lehetne mégis valami nagyobbat építeni”.

Lakáshitelpiac

lakashitelpiac LakáshitelpiacA forinthitelek visszaszorultak, ennek egyelőre nincs más hatása, minthogy a lakosság inkább a deviza alapú megoldásokat keresi. Ezzel magyarázható az is, hogy hosszú idő után először újból megkezdte térhódítását a svájci frank alapú lakáshitel, annak ellenére, hogy ilyen konstrukciót csak kevés hitelező ajánl. Növekedett az euró alapú hitelek iránti igény is, azonban ez kevésbé meglepő, hiszen ez az alaptípus tekinthető az egyetlen slágerterméknek a jelenlegi piacon. A válság előtti időszakkal összevetve azonban az euróhitelek mostani 12,9 milliárd forintos volumene eltörpül az előzőekhez képest.

A devizahitelek aránya a teljes kihelyezésen belül március óta először ismét elérte a 80 százalékot. A forinthitelek erősödését a forint alapú lakáshitelek kamatainak csökkenése hozhatja. A forinthitelek teljes hitelköltség mutatója 14,2 százalék, a svájci frank alapú lakáshitelek esetében ez  6,86 százalék, míg az euróhiteleknél 10,1 százalék. Ezzel is magyarázható, hogy összegben ismét kezdenek felkapaszkodni a frankhitelek, bár messze vannak még attól, hogy lekörözzék a kamatozásban immár kevésbé kedvező euróhiteleket.

A betéti oldal tekintetében elmondható, hogy a lakosság bizalma szeptember óta erősödik a forintbetétek iránt, míg devizában nem takarítottak meg olyan nagy arányban, mint az elmúlt hónapokban. Ebből az következik, hogy az év első feléhez viszonyítva erős forint miatt már kevésbé számítanak arra a háztartások, hogy egy nem várt forintgyengülés után többet kereshetnek a devizabetéten, mint az imitt-amott még mindig két számjegyű kamatot kínáló forint konstrukciókon. A magyar lakosság összességében több mint 7.400 milliárd forintos betétállománnyal rendelkezik, ennek jelenleg 17%-a denominált devizában.

Megvan az Andor utca bővítője

megvan az andor Megvan az Andor utca bővítőjeEldöntötték, az Andor utcát – azaz az M1-M7-es és az M6-os bevezető szakaszokat összekötő útvonal hiányzó szakaszát, amely naponta autósok ezreinek életét keserítette meg – végre kibővítik. Nettó 1,52 milliárdos ajánlatával a Budapesti Útépítő Konzorcium nyerte el a pályázatot, melynek keretében az Andor utcát kétszer két sávosra bővítik ki. Ezzel az eredményhirdetéssel egy régi vita dőlt végre el.

A vita akkor kezdődött, amikor kiderült, hogy a Lágymányosi híd budai forgalmát nem egyenesen a Hamzsabégi úton, hanem kerülő úton, a Szerémi úton és az Andor utcán keresztül vezetik az M7-es és az M1-es autópályáig. A Dél-budai tehermentesítő út III. szakaszát 2010. január 15-én kezdheti építeni a győztes cég. A befejezési határidő 2010. október 31. A vállalt összeg a becsült bruttó 3,5 milliárdos költség helyett bruttó 1,9 milliárd lett. Ezért a kivitelezőnek el kell bontania a meglévő kétszer egy sávos utat, és helyére egy új kétszer két sávos utat kell építenie, melynek befejező munkájaként 380 darab fát is telepítenie kell.

Az utat a forgalom fenntartása mellett megelőző közműépítésekkel, közművezeték felújításokkal, közvilágítási hálózat korszerűsítéssel, jelzőlámpás csomópontok módosításával építik. Az építési szakaszon kiépül a passzív zajvédelem, a környező lakóépületeken 1700 ablakot cserélnek ki.

Második válsághullám?

masodik valsaghullam Második válsághullám?A válság első hulláma a magukat túlvállalókat söpörte el, azonban itt a második is, amely a téli időszak megnövekedett rezsiköltségei miatt sújtja az embereket. Bár a banki kódex december elsejétől lépett hatályba, a kereskedelmi bankok már ez előtt is szolgáltak átütemezési lehetőséggel az ügyfeleik számára, hiszen az ő érdekük is azt diktálja, hogy a hitel fizetve legyen, és nekik ne kelljen céltartalékot képezniük. Azonban a nem banki pénzügyi vállalkozások inkább jellemzően azonnal szerződést bontanak, és igyekszenek érvényesíteni vételi opciójukat.

A biztosítóként ismert hitelnyújtók pedig általában végrehajtáson kívül akarják értékesíteni az adósok ingatlanjait. Ez azt jelenti, hogy a követeléseiket egyszerűen eladják más cégeknek. Az utolsó két esetben sajnos az is gyakran előfordul, hogy az adósok nem is értesülnek róla, hogy már árulják is az ingatlanjukat. Ilyen esetekben olyan is adódhat, hogy az új tulajdonosok bérleti díjat szednek a bentlakóktól, de arra is akad példa, hogy céget fogadnak föl, amely eszközökben nem válogatva eléri, hogy kiköltözzenek a tulajdonukat vesztett adósok. Sajnos azzal is tisztában kell lenni, hogy végrehajtáson kívüli értékesítésre egy 2003-as kormányrendeletnek köszönhetően akkor is van jogi lehetősége a hitelt nyújtó intézetnek – egyelőre legalábbis -, ha a hitelszerződés nem tartalmaz vételi opciót.

De térjünk vissza a második hullámra. Az ide tartozó emberek többségének még megvan a munkája, egyszerűen a megnőtt rezsiköltség mellett már nem futja az akár 50 százalékkal is megnövekedett törlesztőrészlet fizetésére. Sajnos a nekik szánt átütemezés – azaz a futamidő kitolása, a tőketörlesztés felfüggesztése - gyakran csak néhány ezer forintos törlesztőrészlet-különbséget jelent, amit az adós továbbra sem képes fizetni. Az áthidaló hiteleket pedig csak egy nagyon korlátozott kör képes igénybe venni, ami egyébként nekik sem jelent valódi megoldást. Sajnos kereskedelmi bankoknál az is előfordul, hogy az adós fizetési átütemezést kér, de nem kap választ, majd 3-4 hónap múlva a szerződés fölmondását postázzák neki.