A bérleti szerződés felmondásának oka a tulajdonos részéről elsősorban a bérlő nemfizetése lehet. A jogszabályok értelmében a tulajdonosnak a hátralékos bér összegéig zálogjoga van a bérlő bérleményben található vagyontárgyaira. A felmondást és az esetleges kilakoltatást a bérlő vitathatja, azonban tartozás esetén nincs az a bíró, aki elmarasztalná a tulajdonost.

Amennyiben azonban a bérlő jogosan vitatja, és a tulajdonos nem áll vissza a kilakoltatás vagy a bérleti szerződés felmondása alól, akkor jöhet a per, ami akár évekig is elhúzódhat, bár szerencsés esetben találhatunk olyan bíróságot is, amelyik három hónap alatt lezavarja a pert. Azonban jó ha tudjuk, hogy a bérlőt a jogerős végzésig megilleti a birtokvédelem. Természetesen ha a bérlő már nem fizeti a bérleti díjat, akkor viszont már jogszerűtlenül tartózkodik az ingatlanban, hiszen jogellenes lakáshasználónak minősül. Bírósági per esetén következhet a végrehajtás, viszont jó tudni, hogy a bérlő december 1. és március 1. között nem rakható ki az utcára.

2009. januárjától első körben az egymillió forintot meg nem haladó összegek esetében már kizárólag fizetési meghagyást lehet kérni a bíróságtól, így nem kell éveken keresztül pereskedni, persze ehhez az kell, hogy az adós bérlő ne mondjon ellent. A legegyszerűbb, ha már a legelején jogszerűen járunk el, és valós szerződésbe foglalunk minden eshetőséget, természetesen ez azzal jár, hogy az adózás során is be kell vallanunk a bérleti díjból származó bevételünket. Amennyiben ezt inkább nem szeretnénk, abban az esetben számolnunk kell a későbbi nehézségekkel is, például hogy az esetleges kilakoltatás során ne számítsunk mindenképpen rendőri segítségre, hiszen neki nincs joga egy papírok nélküli szerződés megítélésére.

Az ingatlantulajdonosok rémálma, hogy a vásárolt ingatlan kiadása megakad, és a bérlő bennragad az ingatlanban. Ilyenkor jön a csendes harc. A tulajdonosok nagy része bizalmi alapon, sokszor szerződés nélkül adja ki az ingatlant, vagy pedig van ugyan szerződés, de arról a két félen kívül senki nem tud. Ilyenkor jönnek a nehézségek, hiszen ha van szerződés, akkor az abban foglaltaknak megfelelően könnyen ki lehet pakolni a nem megfelelő bérlőt, azonban ennek hiányában már sokszor nem ilyen könnyű a dolog. Amennyiben van is írásos megállapodás, de például az APEH nem tud róla, akkor ez kiváló alkualapot és visszaélési lehetőséget biztosít a bérlőknek, hiszen fenyegetheti vele a tulajdonost.

Amennyiben azonban semmilyen írásos megállapodása nem létezik, magyarul senki nem tud a bérlő bentlakásáról, és a bérleti díjat feketén fizeti, már nem lehet törvényes segítséget kérni a kilakoltatáshoz. Ebben az esetben nemcsak a kilakoltatás, de a nemfizetés is nehezen megoldható, hiszen minden közmű a tulajdonos nevén marad, így a tartozásokért is ő felel. Ilyenkor szokott jönni a nem túl etikus és persze törvénytelen megoldás, a közművek lezárása és a kidobó emberekkel való kiköltöztetés. 

Ilyen esetekben a legjobb megoldás, ha a tulajdonos megnézi, mikor nem tartózkodik a bérlő az ingatlanban, és ilyenkor lakatossal kinyittatja azt és jegyzőkönyvbe véve a bérlő tárgyait egy raktárba viszi azokat, míg a bérlőt egy a postaládában hagyott levélben értesíti a történtekről. Nagyon fontos, hogy a folyamatot le is zárjuk, és legalább egy fiktív bérleti szerződést gyártsunk, arra az esetre, hogyha a bérlő rendőrt hívna, arra lehessen hivatkozni, hogy az új bérlő miatt kellett kipakolni a régit.