Az utóbbi időben egyre elterjedtebb megoldás a kisteljesítményű szélgenerátorok házi alkalmazása. Jellemzően vidéken, hétvégi házaknál vagy villanyárammal nem ellátott helyeken, az úgynevezett hibrid megoldások részeként telepítik az ilyen típusú berendezéseket, vagy pedig elsősorban energiatakarékossági okok miatt.

Magyarországon a leginkább javasolt megoldás a hibrid, ahol általában a nap- és szélenergiát együttesen alkalmazzák, mert a szélturbinák által termelhető villamos áram mennyisége nálunk nem mindig elegendő, pontosabban évszaktól függően jelentősen ingadozik. Nagyon lényeges tudni, hogy a szélturbinák a villamos energiát a szélerőtől függően termelik. A legideálisabb szélerősség a körülbelül 7 m/s-os, ami körülbelül 25 km/h-s szelet jelent. Amennyiben az előzőnél erősebb a szél, a termelt villamos energia szint csökken, és körülbelül 20 m/s-os szélerősségnél, azaz körülbelül 72 km/h-s szélnél a turbina már nem is termel áramot. Nagyon felerősödött szél, vagy szélcsend esetén áramtároló akkumulátort kell alkalmazni, ami nem kis beruházást igényel.

„Az ideális megoldás persze az lenne, ha az így termelt energia hálózati visszatáplálása zökkenőmentes lenne. De nem az, s ez nem csak nálunk ütközik akadályokba, hanem a világon mindenhol komoly gondot okoz, mert a nagy rendszerekben a nagy mennyiségű energia tárolása nem megoldható, és – kicsit leegyszerűsítve a dolgot – a hálózatokba csak annyi energia táplálható be, mint amennyit kiveszünk onnét, ezért a szélturbinákat a hálózatok telítettsége esetén le kell állítani. Nem véletlen, hogy több európai országban állítottak le szélpark-építéseket. E probléma nehéz kezelhetősége drágítja meg a magánberuházásokat is.” (Ötlet Mozaik Magazin). Ár szempontjából 2-7 millió forint közé esik egy rendszer kialakítása, ami egy szélturbinát, a napelemes rendszert, az invertert, az akkumulátortelepet és egyéb szerelvények árát tartalmazza.

A lakások biztonsága rendkívül fontos, a megelőzésre fordított idő és energia egyáltalán nem hiábavaló, hiszen utólag minden megoldás olcsóbb lett volna. A biztonság megteremtése esetén azt érdemes végiggondolnunk, hogy az ingatlanunknak hol vannak a gyengébb pontjai, és mennyit tudunk rászánni a dologra, hiszen a kínálat minden szempontból óriási.

Az első általában minden esetben a mechanikai védelem. Ide tartozik a kerítés, az ajtó, a nyílászáró és a zár. A kerítés funkciója a területlehatárolás mellett az otthonunk elzárása az idegenek elől. Mindenki stílusa, igénye és lehetőségei szerint alakítja ki a számára legmegfelelőbb kerítéstípust. Találkozhatunk egyszerű és kevéssé biztonságos drótkerítéssel, vagy átláthatatlan sűrűségűre rakott fakerítéssel, vagy akár két méter magas tömör kőkerítéssel is. Egy jól kialakított kerítés elzárja a házunkat a kíváncsi tekintetek elől, emellett kissé meg is nehezíti a betörők dolgát.

A bejárati ajtó a második biztonsági pont. Manapság rendkívül sokféle biztonsági ajtóval találkozhatunk a piacon. A biztonsági ajtók esetében nagyon fontos, hogy ne lehessen kiemelni, belökni, benyúlni, de emellett mi kilássunk rajta. Érdemes kémlelőnyílással rendelkező, hevederzárral rendelkező, emellett biztonsági, lehetőleg több ponton záródó zárakkal felszerelt darabot vásárolni vagy készíttetni, hiszen a betörések általános célpontja a bejárati ajtó. A nyílászárókat legegyszerűbben ráccsal védhetjük, azonban itt (is) nagyon fontos a megfelelő kialakítás, hiszen ha leemelhető vagy könnyen kibontható, akkor elveszti a funkcióját. Az előbbi mellett alkalmazhatunk az üvegen fóliázást, befeszítésgátlót, biztonsági ablakot, redőnyt vagy akár spalettát is.

Az utóbbi időben elszaporodtak a felújítottként beállított kiajánlóval rendelkező ingatlanhirdetések. Az egy dolog, hogy gyakran van túlértékelve az ingatlanok állapota, és sokszor még az erősen felújítandót is jó állapotúnak állítják be, de a felújítottak között is gyakran találkozni érdekességekkel.

A felújítással kapcsolatban vannak értékelhető különbségek, egy „csak” tisztasági fal és nyílászáró festéssel elfogadhatóbbá tett ingatlanra semmi esetben sem írnám ki azt, hogy teljeskörűen felújított. Ez az úgymond esztétikai felújítás kategóriája. Egy másik kategória a műszaki felújítás. Ez magában foglalhatja a vezetékek cseréjét, a fűtésrendszer korszerűsítését, a nyílászárók cseréjét, az ingatlan homlokzati hőszigetelését és például a burkolatok cseréjét. A két típus között nagyon komoly különbségek vannak, mind költség, mind értéknövelő hatás szempontjából.

Az esztétikai felújítás egy eladássegítő eszköz, alapfajtái nem igényelnek hatalmas ráfordítást, viszont a másik oldalról szemlélve sokszor érzékelhető értéknövekedést sem. A piac mai hozzáállása szerint a vevők többsége egyáltalán nem igényli a komoly esztétikai felújítást, főleg akkor nem, ha a műszaki tartalom hagy némi kívánnivalót maga után, értve itt, hogy például a vezetékek cseréje időszerű lenne, és az új tulajdonos mindenképpen szánna erre, így a felület újraszínezése, a bontási munkák előre láthatósága miatt értéktelenné úgyis válik. Az ilyen típusú ingatlanok esetében a vevők nagy százaléka inkább felújítandót vagy műszakilag legalább részben felújítottat keres. A másik oka és negatív pontja a komoly esztétikai felújításnak, hogy a vevők jobban kedvelik a saját ízlésviláguk szerint kialakított tereket.

A műszaki felújítás azonban jelentős értéknövelő hatással is bírhat, függ ez a kivitelezés minőségétől és az ingatlan egyéb adottságaitól is. Visszatérve az ingatlanhirdetésekben megjelenő állapot feltüntetésére. Véleményem szerint természetesen mindkettőre írható, hogy felújított, de kiemelném a felújítás milyenségét. Egyéb állapotok esetében általános értelmezés szerint jónak mondató egy ingatlan, ha akár azonnal költözhető, és általában megfelelő minőségű fürdőszobával és konyhával rendelkezik. Közepes állapotú a lakható, de mindenképpen ráfordítást igénylő lakás, azaz azok a típusok, ahol a vevő fejével gondolkozva valószínűsíthető, hogy sok minden rövid időn belül cserélve lesz. Felújítandó az a lakás, ahol korszerűtlen, régi megoldásokkal találkozhatunk, és ahová eladási állapotában senki nem költözne be.

A nyári uborkaszezon sok tulajdonost és vevőt is elriaszt az ingatlan adásvételtől. Ingatlanok esetében a fő szezon a tavasz és az ősz. Azonban a nyár és a tél sem jelent teljes leállást, csak vannak hónapok, amikor jelentősen lecsökken az adásvételek száma. Ez a hónap nyáron az augusztus, télen  pedig a december második hetétől, január második hetéig tartó időszak.

Nem gondolom, hogy tulajdonosként ezekben a hónapokban teljesen le kellene állni a hirdetéssel, mert az élet nem áll meg. Sőt egy másik szempontból még előnyös is lehet a dolog, hiszen ezekben a hónapokban sok tulajdonos felhagy a hirdetéssel, így akár jelentősen csökkent kínálatban jelenhet meg az ingatlanunk, és a vevők ezáltal könnyebben rátalálhatnak majd. El kell fogadni, hogy a komoly vevők, akinek valamilyen oknál fogva az idő vagy más tényező sürgetése miatt a lakásvétel az első, nem fognak felhagyni a keresgéléssel, csak, mert nyár vagy tél van. Ezekben az időszakokban csak a kevesebb sürgető tényezővel rendelkező vevők fognak leállni a kereséssel, hiszen van lehetőség másra is költeni, nyáron a nyaralás és az iskolaszezon viszi el a pénzt, télen pedig az ünnepek.

Emellett a nyári uborkaszezon egy másik oka a hőség is, sokan egészségügyi vagy csak kényelmi szempontok miatt nem mennek ebben az időszakban lakásnézőbe, bár úgy gondolom ezeknek is megoldható, hiszen a reggeli órák még kellemesek. Akik mégis a nyári lakásvásárlás vagy eladás mellett döntenek jó, ha tudják, az újépítésű ingatlanok esetében ilyenkor komoly akciókat lehet kifogni. Lakásvásárlók figyelmébe: Lakásbörze július 12-13-án, a Millenáris parkban.