Egyedi igény, hogy otthonunkba hány televíziót helyezünk el. Természetesen mindez pénz kérdése is, de ha ettől eltekintünk, akkor elsősorban mégiscsak az igény és elképzelés szintjén maradunk. Szüleimnél minden egyes helyiségben – ahol csak mindennapos tevékenység folyik hosszabb vagy rövidebb ideig – található televízió készülék. Ez annyit tesz, hogy WC és a fürdő kivételével lényegében mindenhol.

A konyhai készülék ugyan mobilizálható, mert időnként a dolgozószobában köt ki. Ketten laknak a 2+2 félszobás lakásban, de négy televízió van. Nagy családban nőttem fel, három testvérem van, de mikor még mindannyian otthon laktunk, akkor sem volt több két készüléknél. Közben persze rengeteget változott az információs világ, rengeteg új csatorna jött létre, melyek ontják a jobbnál rosszabb műsorokat. Ez még érthető is, de úgy gondolom, az otthonnak van egy olyan “szentsége”, amit a mindenhova felszerelt beszélő dobozokkal nagyon ki lehet ölni.

Az ember így folyamatosan késztetést érez, hogy valamelyiket bekapcsolja, aztán már nincs vége, folyton be lesz kapcsolva, ha kell, ha nem. Nemrég közvetett ismerőseim mesélték, hogy a Duna Plaza mögött épülő Marina Part lakóparkban vettek egy lakást üzleti célra, s ugyanabban a házban egy másik lakó, aki a tetőtérben vett egy penthouse lakást, tíz, azaz 10! darab plazma TV-t szereltett be a falakba, minden helyiségbe. Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem a tévézés ennyire nem lehet szenvedélyes.

Persze lehet, én gondolom rosszul. Az otthon azért mégiscsak otthon. Persze én is voltam sorozatfüggő régebben, de aztán rájöttem, hogy nem jó semmire. Sokkal jobb dolgokra is lehet használni azt az időt. A sok felszerelt televízió egész biztosan olyan kísértést okoz, ami mellett nehéz megállni, hogy ne kapcsoljuk be állandóan és mindenhol.

Miért jó belsőépítészt alkalmazni?

Aki megteheti, hogy a megvásárolt használt és adott esetben felújítandó ingatlana kapcsán igénybe vegye egy belsőépítész munkáját, az mindenképpen éljen a lehetőséggel! Egy belsőépítész nagyon sok mindent ki tud úgy alakítani az ingtalan leendő enteriőrjében, amiről magunk nem is gondolnánk, hogy fontos.

Olvastam valahol egy íratlan szabályt: sose dolgoztass olyan belsőépítésszel, aki nem beszélget el a családdal minimum három alkalommal az életformájukról, családi berendezkedésükről, szokásaikról, élevitelükről. Ezek mind nagyon fontos és hasznos információk, hogy átláthassa egy szakember, mire lehet, mire van szüksége a családnak ahhoz, hogy nyugodt körülmények között élhesse mindennapjait.

A belsőépítészet egy alkalmazott művészet, a teret a feladat jellegének, a megbízó igényszintjének és az objektív körülményeknek a maximális figyelembevételével kell megoldania. Sokszor egy magánmegbízó sem tudja pontosan, hogy leendő otthonában milyen anyagokat, színeket látna szívesen, ezért elengedhetetlenül fontos momentum, hogy a belsőépítész a teljes enteriőr kialakítása előtt sokszor konzultáljon a megrendelővel.

És ez nem csupán a bútorok elrendezésében merül ki, az enteriőrbe bele kell hogy tartozzon a csempék, textíliák, tapéták anyagának megválasztása, színe, harmóniája. Nehéz lehet meggyőzni valakit arról, hogy a majdani lakásában miért fogja jobban érezni magát, ha ezt, vagy azt kellő átgondolással választja ki. A belsőépítésznek tudnia kell vizuálisan kommunikálnia, hogy mitől lesz komfortosabb egy konyha.

Tervrajzokkal, látványtervekkel könnyebb véleményt formálni, meggyőzni, de még így is nehéz feladat egy a tervező fejében elképzelt teret hitelesen bemutatni. Majdhogynem a legrejtettebb titkokat kell megosztani a belsőépítésszel, már ami az ingatlanhoz és az életvitelhez kapcsolódik, hiszen a megrendelőnek az adott ingatlan egyedi és kizárólagos, ahol élni szeretne, s nyilván maximálisan jól kívánja érezni magát benne.

Rossz, amikor egy tervező saját szín- és anyagpreferenciáit szeretné ráerőltetni az ingatlantulajdonosra. Érdemes tényleg sokat beszélni arról a tervezőnek, hogy melyik helységben milyen hangulatot szeretnénk megteremteni, egy szobába milyen textíliákból készüljön a függöny, az ülőgarnitúra borítása, stb. Minél inkább behatároljuk életvitelünket, annál pontosabb képet tud alkotni a szakember arról, hogy szokásainkat mely praktikus és legfőképp komfortos megoldásokkal tudja kiegészíteni egy harmónikus otthonérzet érdekében.

Tágas nappali, ízléses berendezések, óriási panorámaajtó vezet a szép teraszra, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környező vidékre. Szemeim előtt látom ezt a nappalit, s szinte biztos, hogy belül egy hangulatos kandallót is beleképzelnék. De vajon, ha ilyen nagy üvegfelületek választják el a külteret a beltértől, akkor hogyan lehet okosan, gazdaságosan és nem utolsó sorban esztétikusan megoldani a fűtést, hogy a látványba ne rondítson bele egy otromba radiátor?

Nyilvánvaló, hogy minél nagyobb az üvegfelület, annál magasabb a hőveszteségi mutató százalékértéke. Persze lehet csökkenteni ezt a számot megfelelő thermoüveg beszerelésével, de az még nem minden. Ehhez egy olyan fűtési technológia is kell, melyet olyan ingatlanokba célszerű beszerelni, ahol nagyméretű ajtó-ablakok állnak a külső teraszhoz kijáratként, mint például egy télikertben, ahol elképzelhetetlen, hogy az ajtóba radiátort tegyünk.

Az ide passzoló beruházás a padlókonvektor. Ezt nagyon esztétikusan a padlószerkezetbe építik be, így szinte észrevétlen marad. Alapvetően két fő típusa van a padlókonvektornak: konvekciós és ventilációs. Az előbbi típus keringeti a meleget fűtő testeiben, melyek a nyílászárók elé és alá építve úgynevezett meleglevegő fátylat képeznek az üvegfal előtt, így kompenzálja a relatív hőveszteséget, amely a nyílászáró mentén távozik. Ezzel egyenletes hőmérsékletet biztosítva a beltérben.

Az utóbbi kivitel egy beépített ventilátor segítségével hajtja a meleg levegőt felfelé, ezzel dinamikusabbá teszi a hőleadást. Nyári időszakban ezek a készülékek egy vízhűtő (folyadékhűtő) berendezés segítségével temperálják a helyiséget, vagyis hűtő berendezésként elviselhetővé teszik a kánikulát. Tulajdonképpen így egy készülékkel mind a fűtő, mind a hűtő funkció megoldható.

Nagy előnye, hogy rendkívül gyorsan tud reagálni a kívánt hőmennyiséghez, mivel nagyon gyors a hőleadási ideje. A beruházási költség nem túl alacsony szintje mellett talán az egyetlen hátánya, hogy a  ventilátoros kivitelnek magasabb fokozaton erősebb hangja van.

Mire figyeljünk padlófűtés kivitelezésekor?

Nagyon érdekesnek találtam a témát, mivel rengeteg ismerősömnél található padlófűtési technológia, mégis mindenki eltérő véleményeket mond a “mi a legjobb megoldás” kérdésre válaszul. A kellőképpen szakmai jellegű választ nyilvánvalóan nem saját kútfőből merítettem, hiszen e területen vajmi kevéssé vagyok jártas. Annyi bizonyos, hogy nagyon hatékony, korszerű és jó megoldásnak tartom, de úgy gondolom önmagában a padlófűtéssel nem lehet gazdaságosan megoldani egy lakás, vagy családi ház fűtési igényét.

Találtam egy oldalt, ahol szakmai kifejezetten oldalról közelítette meg az írója e témát és elolvasva azt úgy találtam, hasznos lehet azoknak, akik ebben gondolkodnak mostanában. (…) a köztudattal ellentétben az építőipar a szabványosítás jelentőségvesztése, és az épületek (maguk egészében értelmezett) egyedisége ellenére is rengeteg sablonos, “patent” megoldást használ! Ezeket fel kellene ismerni, és a folytonos “újrakitalálás” helyett össze lehetne gyűjteni, valamint a technikai lehetőségek függvényében fokozatosan fejleszteni őket. (…)

Az alábbiakban a padlófűtések legegyszerűbb esetére, falikazános lakás vagy családi ház szintjén mutatok be gyakorlati ismereteket. Úgy vélem, egy ilyen összefoglaló jegyzet adott esetben egy konkrét fűtési rendszer megkonstruálását, vagy működési hiányosságainak feltárását jobban segíti, mint az általánosságok és elméletek szintjén megrekedő szakkönyvek, vagy a gyártók szűkszavú prospektusai. Sajnos pontosan a magánerős építkezések és felújítások jellemzője, hogy rendszerint nagyon korlátozottak az anyagi erőforrások, a szakszerűséget garantáló beruházói szervezet kontrolljáról pedig egyáltalán nem beszélhetünk.

A kétes eredmény: nagy értékért létrehozott, de rosszul működő, energiapazarló, vagy éppen idő előtt amortizálódó rendszerek. (…) A padlófűtés célja a komfortérzet javítása. A sugárzófűtések csoportjába tartozik: mivel a komfortérzetet az ilyen jellegű hőátadás (a hőáramlásos -konvektív- hőátadással szemben) kb. 55%-ban határozza meg, így alkalmazása indokolt. A viszonylag magas költségek miatt luxusigényű fűtési rendszereknél alkalmazzák (illetve közösségi/ipari épületekben nagy belmagasságú terek fűtésének egyik lehetséges megoldásaként).

A tisztán padlófűtéssel kivitelezett rendszer azonban ritka, és nem is célszerű: – az ide vonatkozó szabványok a padló felületi hőmérsékletét lakóhelyiségekben 29, az úgynevezett. peremzónában 36 (tb=20°C), fürdőszobában 33°C-ban (tb=24°C) maximalizálják: ilyen hőmérsékletekkel a rendelkezésre álló felülettel a teljes hőszükséglet legtöbbször nem biztosítható – kizárólag padlófűtés alkalmazása esetében a padló közelében nagyobb koncentrációjú port tartalmazó légréteg alakul ki, amely különösen hálószobában vagy gyermekszobában nem kívánatos – átmeneti időjárási időszakban (reggel hűvös, délután meleg) a nagy hőtehetetlenség miatt rossz kialakításnál túlfűtés jelentkezhet, szintén a nagy hőtehetetlenség miatt nehezebb a felfűtés is – , a padlófűtés hatását leginkább kerámia- vagy kőburkolat alkalmazása esetén tudja kifejteni: melegpadló igénye esetén a szigetelő hatás miatt nem ideális megoldás. A fenti megfontolásokból célszerű a padlófűtést hagyományos radiátoros fűtéssel kombinálva alkalmazni.” További ismeretanyagok és számítások megtalálhatók:

 www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/gepeszet/padlof/