szerda február 8 2012

Utcarendezés

Csak pénz kérdése a rendezett település?

Mi az, ami szinte legelőször tűnik fel, mikor autóval begurulunk egy településre?

utcarendezes1 UtcarendezésAzt hiszem kivétel nélkül mondható, hogy a házak előtti porták rendezettsége, ápoltsága. Nos, ebben nekünk magyaroknak azt hiszem van még mit behoznunk tőlünk egy kicsit nyugatabbra lakó szomszédainkhoz képest. Tisztelet a kivételnek, természetesen van jó néhány olyan magyar település, ahol fokozott figyelmet szenteltek arra, hogy a házak és a falu fő utcája közötti 10-15 méteres sávot virágokkal, parkosított kialakítással csinosítsák.

Persze sok helyen ebben a sávban vízelvezető árok is található, ami kicsit nehezítheti a virágültetést. Nyilvánvalóan mindehhez nem csupán a lakók igényessége és odafigyelése szükséges, hanem a település arculattervezésekor kialakított szempontok. No és persze pénz.

Igaz, nem vagyok településvezető, de azt gondolom, megfelelő odafigyeléssel és a lakókkal való hatékony együttműködéssel ez viszonylag kevés pénzből is kivitelezhető. Néhány vidéki városban kezdik bevezetni a szemetelés – és már a cigarettacsikkek eldobálásának is a – büntetését.

Ez persze egy okos lépés, de nyilván mit sem érne, ha a szemetelés kiküszöböléséhez szükséges eszközöket, mint például gyakran kihelyezett szemeteskukákat, ládákat nem biztosítja a település. S ha már a szemetelésnél tartunk, gondoljunk csak bele; minél több korszerű, nehezen ellopható szemetest helyeznek el az utcákon, közterületeken, annál valószínűbb, hogy előbb-utóbb a sok szemét ténylegesen ott köt ki, ahol kell, így talán a közterületek tisztántartására fordított költségek is csökkenthetőek, az utcák fokozódó tisztaságáról nem is beszélve.

Egy másik kérdés azonban a tudatos igény a rendezettségre, szűkebb pátriárkánk mások szemében való minél kellemesebb benyomása iránt. Egy kistelepülés lakóközössége könnyebben tarthatja fontosnak, hogy közösen figyeljenek oda a porták, közterek, kisebb parkok állapotára.

Ehhez persze túl kell lépni az egyéni érdekeken és a közösségi érdekeket, értékeket kell szem előtt tartani. Szerintem mindenkinek fontos kell, hogy legyen a kérdés: “Vajon szívesen megfordulnak, netán visszatérnek-e a falumba magyar vagy külföldi turisták, vendégek, ha rendezett utcákat, köztereket találnak, szemben a koszos, szemetes helyekkel?”

Magunk felé is igényesnek kell lennünk, s ez a közösségünk tagjaira is jótékony hatással lesz. Az utcarendezés témakörébe persze nem csupán a szemétkérdés tartozik, s ha már a turistákat említettem, megjegyeznék egy hasonlóan fontos dolgot.

Nincs is annál bosszantóbb, mikor kirándulni megyünk egy addig ismeretlen településre és nem tudunk tájékozódni, semmit nem találunk. Tapasztalatom szerint óriási hiányok vannak Magyarországon a közigazgatási kommunikáció területén, vagyis utcatáblák, információs táblák kihelyezését illetően.

Egy olyan településen, ahová külföldiek is gyakran járnak, ott mindezek idegen nyelven való feltüntetése is kiemelten fontos. Jellemző kép magyar településeken, hogy nincs arculat, amely kicsit is egységesítené a falu összképét. Nyilván nem lehet, hogy minden ház egyforma legyen, unalmas is lenne, de azért az sem jó, ha valamelyik ház előtt van járda, aztán 2-3 ház előtt kimarad, majd egy egészen más kőborítással folytatódik a következő porta előtt.

Külföldön az ilyen jellegű egységesítésre igenis jobban odafigyelnek. Ki van alakítva a normális útpadka, járda, virágállványok, kandelláberek a lámposzlopokon. Merjünk belevágni mi is!

Felújítsuk-e a lakást eladás előtt vagy sem?

Ötletek az eladás előtti felújításhoz

Az eladás előtt felújítani vagy sem, elég nehéz kérdés.

felujitsuke a lakast Felújítsuk e a lakást eladás előtt vagy sem?Szerintem mindenekelőtt azt kell szem előtt tartanunk, hogy sohasem ismerhetjük igazán leendő vevőnk igényét, ízlését, ezért, ha van is pénzünk arra, hogy beruházzunk egy felújításba - csakhogy értéknövelt ingatlant kínáljuk a piacon -, óvatosan bánjunk a mértékkel!

Egy polgári típusú lakás esetében - amelyet az idősebb 50-60-as korosztályúak is megvesznek csakúgy, mint a 30-as, jól kereső fiatalok - érdemes addig a pontig belefolyni a felújításba, ahonnan könnyen tovább lehet alakítani a lakást a polgári jegyeket megőrizve, vagy akár egy modernebb hangulatot sugárzó, tágas, minimális berendezéssel felszerelt otthon irányába.

Az idősebbek komfortosabban érzik magukat, ha a régebbi vonalak, színek, ajtók köszönnek vissza lakásukban, míg a fiatalok előszeretettel választják a nagy fehér, üres falakat, kevés bútorral, modern konyhai felszereléssel.

Amennyiben anyagi kereteink nem engedik meg, hogy komolyabb felújításba vágjunk, akkor viszont használt, felújítandó lakásunk árát kell okosan kialakítanunk ahhoz, hogy akik kifejezetten a felújításra szoruló, s ezáltal alacsonyabb árkategóriába eső lakásokat választják, jó kínálat legyen lakásunk, de mégse kótyavetyéljük el.

Ha felújítunk, semmiképpen ne vigyük el egy konkrét stílusirányba a burkolatokat, csempézést, hagyjuk ezt a leendő vevő ízlésvilágára!

Macerás a műemlék lakás?

Előny vagy hátrány műemlék lakást árulni?

Több helyen olvasható, hogy nincs könnyű helyzetben, aki műemlék lakást akar eladni.

maceras a muemleklakas Macerás a műemlék lakás?Tudnivaló ugyanis, hogy elővásárlási jog illethet meg néhány közintézményt, de jellemzően a Kultúrális Örökségvédelmi Hivatalt és/vagy az érintett önkormányzatokat. Tapasztalat szerint ezzel a jogukkal általában nem szoktak élni, mégis az
egész eladási folyamatot megnehezíti az a sok procedúra, amit az engedélyeztetéssel végig kell járni.

Jelentősen megnehezíti egy műemlék ingatlan pusztán felújítását is, ha több tulajdonosa van, és azok nehezen elérhetőek, akkor is külön-külön kell engedélyeztetni velük.

Aki viszont családi örökség, vagy bármi más kapcsán műemléki védettséget élvező lakását eladásra kínálja, sajnos számoljon  vele, hogy megelőző utánajárást követően érdemes csak belefogni, hirdetni, vagy ingatlanirodát megbízni az értékesítéssel.

Természetesen nem hallottam még olyan esetről, amikor egy önkormányzat hirtelen elkezdené felvásárolni a területén található, eladó műemléki ingatlanokat, mégis a pontos utánajárás sok-sok kellemetlenségtől kímélheti meg a tulajdonost. Külföldön – állítólag Németországban – ennél sokkal rugalmasabb adás-vételi megoldásokat találtak ki, de sajnos ettől még itthon nagyon messze vagyunk.

Hivatalosan minden szükséges papír beadását követően egy önkormányzati bizottság mérlegeli, hogy élnek-e elővásárlási jogukkal avagy sem, de ezt a lépést kikerülni nem lehet.

Érdemes tudni, de erről egyébként az önkormányzatoknál is adnak felvilágosítást, hogy amennyiben élni kíván az elővásárlási jogával egy közintézmény, azt általában jelzik is a szükséges papírok leadását követően (általában 30 napon belül), a nemleges válasz azonban sok esetben meg sem érkezik.

Ilyenkor, ha a megadott intervallumon belül nem történik reagálás, akkor azt nemlegesnek kell értelmezni és már lehet is a földhivatalhoz menni átiratásra, ahol a tulajdoni lapok önkormányzathoz való elpostázásának dátuma (ezt célszerű tértivevénnyel feladni) is elegendő igazolás.

Érzelmi kötődés=meghiúsult eladás

Meghiúsult ingatlaneladás

Lehet olyan, hogy maga az eladó lesz a gátja az ingatlan értékesítésének?

erzelmi kotodes meghiusult Érzelmi kötődés=meghiúsult eladásRitkább esetek közé tartozik, mégis előfordul, hogy egy tulajdonos érzelmileg oly mértékben kötődik eladó ingatlanjához, hogy emiatt éppen egy potenciális vevővel való egyeztetés során riasztja el őt a vásárlási szándékától, holott, semmilyen hátsó szándéka nem volt a tulajdonosnak.

Egyszerűen csak kifejezi erős kötődését, amire egy vevő nem biztos, hogy úgy reagál, ahogy az mindkettejük számára kedvező volna.

Ennél még nehezebb esetek közé tartozik, amikor egy tulajdonos a kötődését “forintosítja” is, vagyis az ingatlan reális értékét megnöveli több százezer, vagy akár millió forinttal is, majd amikor egy potenciális vevővel leülnek tárgyalni, nem hajlandó engedni az árból.

Pedig sajnos ilyen jellegű érzelmeinket, “összegszerű kötődésünket” nagyon ritka esetben nyeli be egy vevő, és jobb is, ha megpróbáljuk ezt a pluszköltséget levonni az elképzelt árból. 20-25 év eltöltött idő egy lakásban, vagy házban valóban sokat jelenthet, de amikor eladásra kerül sor, mindig az adott élethelyzetet kell alapul vennünk és megtalálni azt a motivációt, amely  segíthet a minél sikeresebb eladásban.

Mint ahogy használt autónkat sem úgy adjuk el, hogy: “mekkora kirándulásokat tettünk vele, s milyen hosszú utakat bírt ki alattunk”, s ezért többletköltséget számítunk fel a vevőtől. Ilyenkor a szubjektív megítélés nem számít és nem is lehet erre alapozni, vagy ezen érzelem mögé bújva eltitkolni lényeges dolgokat a leendő vevő elöl.

Fontos, ha magunk intézzük az eladást és több vasat tartva a tűzben sok helyen hirdetjük, hogy lehetőség szerint ezek mindegyike szinkronban legyen egymással! Vagyis, ha időközben kicsit lejjebb visszük az árat, azt mindenhol javítsuk ki, ne fessünk rossz képet ingatlanunkról, csak mert nem egységes áron van hirdetve.

A hiredetések előtt érdemes alaposan utánajárni ingatlanunk pontos, földhivatalban is bejegyzett paramétereinek, kezdve a pontos “nm” alapterülettel.

Ha mindezeken már túl vagyunk és hirdetésünk kellőképpen felkeltette az érdeklődést, s ennek köszönhetően folyamatosan nézik a lakást, ne kapjunk vérszemet, hogy csak azért is feljebb vigyük az árat. Kivéve, ha erről több, párhuzamosan aktív vevőérdeklődővel előre meg tudunk egyezni, hogy, amelyikük többet kínál, az viszi.